Previous Next

Nagyon fontos lesz a kezdés - Ihrig-Farkas Sebestyén

A 25. születésnapját hétfőn ünneplő játékosunk augusztusi térdsérülése után már fut és reméli, a tavaszi szezon végén nem lesznek kiesési gondjaink.

 

 

Hétfőn ünnepelte 25. születésnapját szélsőnk, Ihrig-Farkas Sebestyén, aki a szezon legelején, augusztusban szenvedett keresztszalag-szakadást a Dorog elleni mérkőzésen. Játékosunkkal, aki egyre közelebb kerül a visszatéréshez, a rehabilitáció folyamatáról, a lelkileg is embert próbáló időszakról, a szlovéniai edzőtáborban elvégzett munkáról és a tavaszi idényről beszélgettünk.

 

BudafokiMTE.hu: Sebi, Isten éltessen sokáig! Adódik az első kérdés: hogy vagy?

Ihrig-Farkas Sebestyén: Köszönöm, azt mondhatom, hogy a rehabilitáció jó ütemben halad. Elkezdtem futni, sőt, a kocogás mellett most már a lendületesebb futás is megy.  Jól hajlik a lábam, fokozatosan terhelhetem, ami egy nagyon jóleső érzés. Sokakkal beszélgettem a sérülésemről az elmúlt hónapokban, rengeteg tanácsot kaptam, hogy mit és hogyan csináljak. Úgy érzem, minden rendben van, de azért óvatosnak kell lennem és az is vagyok.

Mondhatjuk, hogy ott tartasz a gyógyulási folyamatban, ahol az orvosok szerint is tartanod kell ebben az időszakban?

Nagyjából igen, de ezt elég nehezen lehet előre kalkulálni, mert mindenki más, minden szervezet másképp reagál, ezért más a gyógyulási idő is. Valaki hat hónap alatt túl van az egészen, másnak akár tíz hónapig is eltarthat. Ez függ a genetikától, az izomzattól. 

Említetted, hogy már futhatsz. Emellett milyen edzésmunkát végzel most?

Az egyik legfontosabb dolog a combizomzat erősítése, hiszen az erős combizomzat valamelyest tehermentesíti és legfőképp stabilan tartja a térdet. Nekem a jobb térdemben történt a szakadás, ezért van olyan, amikor csak ezt a lábamat edzem külön. Lényeges dolog és előrelépés a rehabilitáció folyamatában, hogy futhatok és ilyen módon is terhelhetem a lábam.

Beszéltünk a dolog fizikai oldaláról, most nézzük a lelki részét. Egy sérülés sosem jön jókor, a szezon legelején talán különösen nem.

Ez így van, mentálisan, illetve lelkileg ezt a helyzetet nem volt könnyű feldolgozni. Nagyon sok segítséget kaptam viszont a klubtól, a csapattársaimtól és legfőképp a családomtól. A mostani szituáció is nehéz, de most más módon nehéz. Azt érzem, hogy tudnék többet csinálni, erőteljesebben csinálni, de nem szabad. Nagyon észnél kell lenni és betartani az utasításokat, nagy hibát követnék el, ha most fel akarnám gyorsítani a folyamatot és az előírtnál jobban terhelném a térdem. Ebben a helyzetben is higgadtnak és türelmesnek kell maradnom.

Vezetőedzőnk, Csizmadia Csaba is hasonló térdsérülést szenvedett el tavaly. Feltételezem, hogy ő már csak ezért sem fogja erőltetni a visszatérésedet azelőtt, hogy százszázalékos állapotban lennél. 

Igen, Csizi is benne van ebben a gyógyulási folyamatban, tudja, hogy ez mivel jár. Persze, most már szerepkörben van, de odafigyel rám, sokszor beszélgettünk arról, mi lehet és kell egy ilyen sérülés után csinálni. Az edzőtáborban is mindig megkérdezte, hogy vagyok, mit érzek, van-e fájdalmam, úgyhogy maximálisan profin kezeli a dolgot.

Apropó, edzőtábor! Hasznosnak ítéled a Szlovéniában töltött tíz napot?

Mindenképp. Természetesen egy edzőtábor nem elsősorban arról szól, hogy jól érezzük magunkat. Sokat dolgozott a csapat, kemény edzéseink voltak. Ami engem illet, nagyon jó, hogy a konditerem, az uszoda és a pálya, ahol futottam, gyakorlatilag egy helyen volt, nem kellett kilométereket utazni, csak átsétáltam. Azt is fontosnak tartom, hogy kicsit vissza tudtam rázódni a srácok közé, az öltözői hangulatba, amiből a sérülésem után kiestem. Úgyhogy hasznos tíz nap volt. 

Milyen most ez az öltözői hangulat? Nagy jövés-menés nem volt a játékoskeretben. 

Szerintem nem is volt erre szükség. A keretet pedig itt Budafokon mindig úgy alakítja ki a vezetőség, hogy akik érkeznek hozzánk, emberileg is beleillenek a csapatba, ebbe a családi közegbe. Az újak közül személyesen nem ismertem senkit, egyedül Kulcsár Kornél ellen játszottam annak idején. Azt hiszem, ahogy eddig, úgy ezután is jó közösség leszünk és nem lesz gond az öltözői hangulattal.

A vonal felett, a 16. helyről várjuk a Merkantil Bank Liga tavaszi rajtját, szombaton délután Dorogon kezdünk. Milyen benyomásaid vannak a tavaszi folytatást illetően?

Szerintem jobb a helyzet, mint tavaly ilyenkor volt. Azt érzem és látom a csapattársaimon is, hogy nagyon fontos lesz a kezdés, hiszen sorrendben a Doroggal, a Siófokkal és a Soroksárral játszunk az első három fordulóban. Vagyis olyan csapatokkal, melyek ellen reális esélyünk lehet a győzelemre. Abban bízom, hogy minél hamarabb összegyűjtünk annyi pontot, hogy utána már előre tudunk nézni és nem kell a kiesőzónával foglalkoznunk.

Szponzoraink